Viva Las Vegas!

Nos azoknak akik Utah: második felvonás-át várták volna még várniuk kell egy kicsit, ugyanis szeretnék időrendi sorrendben haladni :)
Ott hagytam abba, hogy hétfőn-kedden Provoval barátkoztam, és élesztettem fel magamban újra azt a csírát hogy márpedig én itt akarok maradni és tanulni. De szerda reggel már álltam is tovább, hiszen elég szoros ütemredet iktattam be magamnak. Egy biztos, ez a nyaralás közel sem a pihenésről szólt. De nem is bánom igazán :) Szóval szerdán már korán el akartam indulni Oremből, mert tudtam hogy hosszú út vár rám Vegasig, és a lány akinél aludni fogok fél3kor megy is dolgozni. És ha már ingyen használom a kanapéját akkor legalább illene bemutatkoznom. Akiknek kicsi zavarosan hangzik az előző mondat, annak hagy mutassam be a Couchsurfing-et. Mondhatni hogy ez is egyfajta közösségi hálózat, csak ez kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy akik utazgatnak, azoknak ne kelljen sok-sok pénzt szállodára, hotelekre költeniük, hanem valakinek a "kanapéján" aludhassanak és új emberekkel ismerkedhessen meg. Ez az egész azon alapszik, hogy a dolog oda-vissza működik, nem csak szörfölsz mások kanapéján, de vendéglátóskodsz is. Én jelen esetben mondjuk ezt nem tudom megtenni, csak "szabadidőmben együtt lógni" vagyok alkalmas, de van olyan funkció is a profilon, ahol ezt beállíthatod.

 Kicsit olyan mint egy csereprogram, csak ez rövid időre szól, és nem biztos hogy nemzetközi :) Az én esetemben mondjuk eléggé az volt.
No de vissza az úthoz. A GPS-em szerint 6órányi vezetés várt rám, de mivel az ébresztőm nem ébresztett és mire kiszabadultam a házból, már negyed 9 is elmúlt és még csak ezután mentem tankolni. Sajnos csak nagyon neccesen értem volna oda (vagyis mint később kiderült nem, mivel Nevada már megint másik időzónában van, és még egy órával visszább), ezért sietősre vettem a dolgokat. Azt hiszem valahol 5óra 15perc körül teljesítettem a távot. Nagyon nagy szerencsém van, hogy sehol sem találkoztam rendőrrel, és ezzel tisztában is vagyok, legközelebb azért nem fogok ennyire kockáztatni :D Mindettől függetlenül én egyszerűen csak élvezem a sebességet, és ha az autó is kívánja, hát nincs mit tenni elllene :) Utah vidéki területein 75 (néhol 80mph) a sebességhatár, én igyekeztem mindig csak 10-zel túllépni ezt. Itt Ohioban ugyanis az a szabály, hogy 55mph óra felett 10mph-val lépheted túl maximum, büntetés nélkül. Csak reménykedni tudtam hogy ez ott is így van, de azt kell mondjam nem egy gyorshajtók az utahiak :) Majdnem hogy csak én közlekedtem egyedül a baloldali sávban, de legalább tempós volt. Amúgy gyönyörű helyeken vezettem, mindenhol hegyek, dombok vonulata, nem győztem csodálni a kilátást. Áthaladtam Arizona csücskén is, amiről fogalmam sem volt hogy fogok, de talán az volt a legszebb része a útnak, mivel a hegyen keresztül vágták azt az utat, pontosan a völgybe. Majd egy csapásra megszüntek a dombok, kisimult minden és már a sivatagban voltam. Nevadában álltam meg először 1órányira Vegastól, mert tankolnom kellett, de iszonyat fura volt, hogy csak így egyik államból a másikba vezetek, és hirtelen 10fokkal melegebb van, és pálmafák, és sivatag, és hegyek csak a távolban látszódnak. Még mindig elképeszt mekkora egy ország ez az Amerika :) 
Ottani idő szerint 1-re sikerült megtalálnom az apartmant ahol a lány lakott, úgy hogy még rengeteg időnk volt beszélgetni.
Kicsit sokkolt a dolog, csak úgy betoppanni valakinek az életébe hirtelen, de mégis úgy viselkedni mintha régi ismerősök lennénk... de a lány sokat segített ezen, ráadásul volt még egy "lakótársam" is, egy ausztrál lány. Huh de nehéz volt megértenem az elején :D
Majd két órás csevegés után már csak sikerült rászánnom magam arra hogy bemenjek a Strip-re. A Strip az a 4-5mérföldes szakasz a belvárosban -majdhogy nem egy nagyon hosszú útról beszélünk- ahol az a rengeteg szálloda, kaszinó, és végülis majdnem minden ott található amiért az ember Las Vegasba látogat. Először busszal akartam bemenni, mert nem akartam bevinni oda az autót, de a lányok mondták, hogy minden hotelnek fedett, kamerával őrzött, de publikus parkolója van, és ott lehet hagyni az autót ingyen és bérmentve. Én a Bellagio hotelt választottam, mert az majdnem a Strip közepén van, úgy hogy bárhol is vagyok amikor megunom, nem kell órákat sétálgatnom az autóig. Ennek a hátránya persze az is volt, hogy egy élet kellett ahhoz hogy kijussak onnan éjjel.

Ezen az úton éjjel-nappal csúcsforgalom van, és én amikor hajnali 1-kor bevetődtem az autóba, közel 30percig tartott kijutnom az autópályára. Danielle 10mérföldnyire lakott a Striptől, de mégis 40perc volt hazajutnom.
Amikor először olvastam a Stripről, akkor úgy gondoltam hogy bejárom én ezt gyalog is, nem tudom mi lehet ezen olyan nehéz, miért nyafog az útikalauz, hogy egyszerűbb ha jegyet veszek a Duece-ra. Ez egy olyan buszjárat, ami szinte éjjel-nappal jár és csak a Stripen (plusz  Fremont Street-tel köti még össze). A két órás jegy $5, míg a 24órás $7. De a végén csak rászántam magam egy egész naposra, mert a forgalom miatt nagyon nehéz 2óra alatt kimenni a Fremontra, majd onnan vissza is jönni ennyi idő alatt. De nem sajnálom rá, mert egyszerűbb és $7 igazán nem a világ vége. Ennél olcsóbban nagyon sehol sem kapnál helyi járatos jegyet szerintem. A busz szinte minden hotelnél megáll, és majdhogy nem csak turisták használják. Sok embertől hallottam azt, amikor mondtam nekik hogy egyedül megyek Vegasba, hogy nem félek-e, vagy nem aggódom-e hogy valami baj lesz. Egyáltalán nem féltem, se előtte, se akkor amikor ott voltam. Tele van turistákkal, ami azt jelenti hogy a rendőri felügyelet is fokozottabb. Ha nem mész olyan helyre ahova amúgy sem kellene, nem lesz semmi gond. Nem emlékszem minden CSI részre, de nem rémlik olyan jelenet hogy magán a Stripen találnának hullát, halott turistát pedig még annál is ritkábban :D

Persze valószínűleg nem a legbiztonságosabb hely, de szerintem különösebben félni sem kell tőle. Szóval kb délután 3körül dobtam le az autót, vágtattam végig a Bellagion először. A Bellagionak van egy olyan része, szinte egyből a hallban, ahol az úgynevezett Conservatory található (ingyenes, azt hozzá kell tennem). Mindig találnak valamilyen témát és aszerint alkotnak oda egy nagyteremnyi virágcsodát. Most a holland-motívum volt soros. Bámészkodtam ott egy keveset, majd fogtam magam és megpróbáltam kijutni az utcára. Először azt se tudtam merre induljak el, és majdnem mindenhol először a kaszinón kell átvágnod. Baromi jó marketing fogás igazából, mert akarva-akaratlanul belebotlik az ember- mit belebotlik?- egyenesen az arácba dörgölik, hogy JÁTSSZ!!! Én sajnos nem próbáltam ki most, mivel szűkösre vettem a költségvetést, meg időhiányban is szenvedtem, és nem volt kedvem kibogarászni hol tudok olyan tokeneket, vagy zsetonokat vagy mi az istent szerezni. Ehelyett inkább gondoltam körbesétálom az utcát.

Tényleg nagyon elbíztam magam, mert egy-két dolog kimaradt most a listámról. Pl. nem láttam a "Welcome to the fabulous Las Vegas" táblát, valamint a belvárosban akartam volna megnézni két múzeumot (MOB- bűnügyi múzeum, és a National Atomic Testing Museum, ami pedig az atombombák történetéről, meg teszteléseiről szól), plusz az MGM hotelben van a CBS-nek (országos tv adó) egy olyan része, ahol a sorozatokat tesztelik, azaz megnézetik veled, majd véleményt kell mondanod róla, és az alapján buktatják meg, vagy kerül adásba a show. Mint láthatjátok van miért visszamennem :) De ettől függetlenül is tartalmas volt az az egy-másfél nap amit ott töltöttem. New Yorkban kimaradt az M&M's world, de itt most bepótoltam. Ha emlékeztek még akkor anno a NYC-s bejegyzésben említettem is ezt, hogy majd LV-ban pótolok ;)

Las Vegasban minden megtalálható, mini New York, egy kis Párizs, Velence, Luxor, Sahara. Két órás barangolás után, sikerült megnézem a Strip talán 1/4-ét, úgy hogy miután sikerült új elemeket szereznem a fényképezőgépembe- mert természetesen lemerült, és a bőröndömben voltak a pótelemet, de volt egy Walgreens a közelben, úgy hogy vettem 8db nem újratölthetős elemet gyorsan- felpattantam egy Duece-ra és elindultam a Stratosphere Tower-hoz. Hotel, kaszinó, étterem és egyfajta "vidámpark" is.
Nem igazi hullámvasutak vannak a tetején, mert annyira nem nagy. De van három úgynevezett "thrill rides" (itt egy link, amin megnézhettek pár videót róluk). Sajnos amikor ott voltam, akkor pont nem működött az egyik (az amelyik kitesz a torony mellé, majd ott pörget téged egy darabig), de a másik kettőt azért kipróbáltam. Az egyik az olyan, mint ha egy 20méteres sínen elengednének, és látod hogy csúszol le a semmibe, mert mindezt ugyanis a torony tetejéről lógatva teszik meg. Majd hirtelen befékeztetnek a végén, szépen kicentizik, hogy a sín legvégén legyél, majd hirtelen leeresztenek egy-két métert, mintha csak elengedett volna egy csavar, és ezért elkezdenél zuhanni.
Baromi nagy élmény, és mindneféleképpen az első sorban kell ülnöd ha kipróbálod. Mivel amikor én mentem az egész hely pangott, ezért nekem természetesen ott volt a helyem, egy 40-50 éves hapsival, aki nagyon lökött volt :) Csak mi ketten voltunk akkor éppen. Ha nem szereted a tömeget akkor vacsoraidőben menj oda. Este 6, fél 7fele kevesen vannak ott. Ahogy láttam, előtte-utána viszont sokan mennek fel. Viszont én azt ajánlanám, hogy sötétbe menj fel oda.

A kivilágított Stripnél kevés dolog lehet szebb ott :) Én sajnálatos módon egy kicsivel előtte voltam ott, de így is nagy volt!!! A másik ride, amit kipróbáltam az a torony tetején található oszlopon van. Az oszlop körül vannak az ülések, majd hirtelen fellőnek 30méterre, ha nem többre, majd hagynak onnan "lezuhanni". Éreztem ahogy szószerint felemelkedtem. Tényleg csak az ülés tartott ott. Hatalmas adrenalin löket, viszont szerintem aki látott engem, az tuti azt gondolta hogy nem élveztem, vagy nem tudom, ugyanis mint kiderült nem tudok sikítani, az elsőn megpróbáltam, de valami nagyon gáz nyögés-szerű hangot adtam ki, úgyhogy annyiban hagytam inkább :D De mondhatom, hogy legalább 15percig vigyorogtam még utána. Nem egy olcsó mulatság, de erre mindenféleképpen megéri áldozni, mivel kb ez mind amire ott költeni fogsz (+szuvenírek persze). Ha működött volna mind a három hullámvasút (sergő, vagy mi ennek a neve) akkor $31 lett volna (alapjegy árát tartalmazza már), de a két ride-dal csak $26 volt. Ha csak egyre veszel jegyet, akkor 22dollár, és ha jól emlékszem $16 a belépőjegy a kilátóba, de ugye ez az alap, amivel fel tudsz menni egyátalán.
Van még valami ami nagy őrület, és ha gazdag lennék kipróbáltam volna, de egy ugrás $120-nál kezdődik. Az a neve hogy Skyjump, és a lényege az, hogy csak kiugrassz a torony tetejéről -persze van két drótvezeték amihez biztosítva vagy, és lelassít a földes éréshez- azt hiszem 350méterről (mellesleg az USA legmagasabb kilátótornya). Egyszer talán ennek is eljön majd az ideje :)
Mikor végeztem a toronynál, már kezdett sötétedni, úgy hogy gondoltam kimegyek a Fremont Street Experience-t is megnézni, ami leginkább arról híres, hogy az egész sétálóutca fedett, de nem akárhogy, hanem 12millió leddel ellátott kijelzővel. Ahol azt hiszem óránként egy egy show-t vetítenek le.

Amikor ott voltam akkor egy kisebb Bon Jovi koncertet adtak (15perces volt kb). Lekapcsoltak minden más utcai neonfényt, világítást, és jött az a hatalmas hang és fényrobbanás :) A nénikék ott mellettem befogott füllel nézték a képernyőt, de szerintem ez adta meg az igazi koncertélményt. Majd a végén, visszakapcsoltak mindent és ment tovább az élet. A Fremont utca közepén található egy úgynevezett Zipline ride, ami abból áll hogy 4drótkötél van kifeszítve legalább 100méter hosszan, beleülsz egy hámba, majd végigcsúsztatnak az utca felett, de a kiejlző alatt. Versenyezhetsz is a barátaiddal, mert 4pálya van, ahogy láttam 15-20dollár körül mozog az ára. Biztos jó lehet, de akkor már inkább a New York, New York hotelnél található hullámvasutakat próbálnám ki (mert miért is ne, ott is van pár). Amúgy az utca tele van imitátorokkal. Találkoztam Optimus Prime-mal, és Bumblebee-vel, Jack Sparrow-val, Michael Jacksonnal, Mr. T-vel, Robert de Niro-val, Tupac-kal, kardoztam egyet Darth Vader-rel(!), majd átálltam a sötét oldalra :D Valahol a nagyvilágon egy idegen fényképezőgépén rajta is vagyok, de mire megkértük volna Darth Vaderrel hogy csináljon rólunk képet, addira el is tűnt a nő :D Volt ott hasbeszélő is, aki kicsit inkább megijesztett semmint megnevettett az elején, és nem mertem odamenni fényképezkedni, pedig megkért, mert hogy" milyen kevés vöröshajúval találkozik az ember ott" :D De gyávaságomban inkább kihagytam ezt most :) Meg amúgy is miért én legyek rajta mindenki képein, amikor nem lehetek a sajátomon?! :D (amúgy sem vagyok nagy fényképezkedős, és most mindenki megdöbbenésére bevallom, hgoy egy képemen sem vagyok rajta Las Vegasban :D) Voltak ott élő koncertek is, természetesen kaszinókkal és szuvenír boltokkal tarkítva.

Az utca másik oldalán van a Neonopolis, ahol nagy-nagy neon táblák találatók és egy olyan étterem; a Heart Attack Grill (lefordítva Szívroham grill), ahol ha 350font felett vagy, mondjuk úgy 130-140 kilónál is több vagy, akkor ingyen ehetsz.

Erről egyszer hallottam már a TV-ben, de nem tudtam hogy itt van LV-ban, erre tök véletlen jöttem rá :) Ezután már későre járt, és még mindenféleképpen megakartam nézni a Bellagio hotelnél a szökőkutas show-t és a Mirage hotel vulkán show-ját. Mindkettő szabadtéri, és ingyenes. A szökőkutak azt hiszem este 7után, egészen 11-ig minden 15percben egy-egy koreografált táncot adnak elő zenével, míg a vulkán egy kicsit hosszabb ideig tart, és azt hiszem egyszer indítják el egy órában (és éjfélkor van az utolsó) . Nagy nehezen sikerült visszajutnom a Stripre, de mondom legalább 25-30percig tartott mire átvergődtünk minden lámpán, és megállón. Épphogy sikerült elkapnom a Bellagio két utolsó vizijátékát, majd mivel akkor már azt hittem hogy a Mirage is befejezte az ő vulkánshow-ját, csak elkezdtem sétálgatni. Tényleg azt hittem hogy csak 11-ig tart, de inkább a Bellagiohoz mentem először, mert az valahogy mindig is jobban érdekelt. Az tényleg egy olyan dolog volt, amit mindig meg akartam nézni élőben, és akárhányszor láttam eddig filmekben (leginkább CSI-ban) mindig lenyűgözött. De végülis mivel a Mirage felé nem sétálgattam még délután gondoltam csak megnézem már a Ceasar Palace-t, meg más hoteleket is.

Meg amúgy sem akartam 11kor hazamenni aludni; nem azért voltam én ott :D És milyen szerencsés hogy így döntöttem :) Mikor elértem a Mirage-hoz kiderült hogy éjfélkor van még egy show-juk, úgy hogy addig is elmentem megnézni a "velencei gondolákat", meg keresztül sétáltam a Ceasar Palace-on, ami hatalmasabb mint gondoltam volna, meg tele van szobrokkal, teljesen korahű az egész. Plusz véletlen belebotlottam Jokerbe is, aki nagyon barátságos volt az ottani lányokkal. Nagyon kiváncsi lettem volna miről beszélgetnek :D Éjfél előtt 10perccel viszont már ott toporogtam a kerítésnél, mert a legjobb helyről akartam felvenni az egészet, meg már amúgy is lejártam a lábam a végére teljesen. Nagyon kimerültem az egész napos rohangálásban, ráadásul meleg is volt (és nyáron ez még rosszabb lett volna). Éjfélkor végre elkezdték a show-t, és varázslatos volt; törzsi zenét játszottak hozzá, meg felváltva lobbantak fel az égők, és érezni lehetett hogy igazi tüzet használtak, mert a nagyobb "vulkánkitöréseknél" érezni lehetett ahogy hirtelen megcsap a hő. Sosem gondoltam volna, de talán még jobban is tetszett mint a szökőkút.
Viszont érezhető a rivalizálás a két hotel között (tűz és víz, és hogy az egyik csak azért is tovább adja a műsorát, mint a másik, viszont a másik hamarabb kezdi el...), de engem ez csak örömmel töltött el, mert így legalább láthattam mindkettőt :) Ezután már úgy döntöttem, hogy lassan csak érdemes lesz hazamennem, mert reggel 8-kor találkoztam még egy ismerősömmel, aki szintén Magyaországon szolgált, és Vegasban él most. Nagy nehezen visszajutottam a Bellagio parkolóba, de megint legalább 40percbe került mire átvergődtem mindenen és mindenkin. Tényleg azt hinné az ember hogy közel vannak a dolgok, de igazából nem... csak azért mert látod a hotel tetejét a másik sarokról, az még nem azt jelenti hogy tényleg ott is van :D Úgy értem néha olyan ember és épület labirintuson kellett átvángom, hgoy csodálom hogy nem vesztem el valahol a Ceasar palace egyik plázájában :)
No de ekkor jött a móka... kijutni a Stripről! Gyalogosok a zebrán állnak, mert a járdára már nem férnek fel, ráadásul egyszer kerülj rossz sávba, esélyed nem lesz váltani utána :D Természetesen mindkettővel meggyűlt a bajom, és ha NYC-re azt mondják hogy nem alszik, akkor Las Vegas-ra nem is tudom mit lehetne mondani... Hajnali egykor még mindig rengeteg ember volt az utcán, millióan bámészkodtak, az utcák zsúfolásig voltak taxikkal, autókkal. Legalább 4sávon, plusz 2 lekanyarodósávon. Fények és hangok mindenütt! Valami eszméletlen élmény, mindenkinek kívánom hogy eljusson oda is, mert fantasztikus. Engem amúgy is nagyon szórakoztat az ilyesfajta attrakció, egyszerűen imádom a fényeket! Úgy hogy annak, aki úgy dönt, hogy ellátogat oda, ilyen sorrendben ajánlanám a dolgokat; Welcome to Las Vegas sign, majd onnan fel a Stripre, egész napos nézelődés sétálgatás (M&M's world, Hard Rock Cafe, és még sok más), majd amikor besötétedett (8körül) először Bellagio szökőkutak, majd Mirage vulkán; ezekután Stratosphere Tower, még akkor is ha nem akarod kipróbálni a vidámparkot a tetején, majd onnan ki a Fremont Streetre és a Neonopolis-ba. A sorrend így logikus, mert ezek egymás után következnek ha délről északi irányba indulsz el a Stripen. És ha jegyet veszel a Duece-ra akkor még egyszerűbb, mert csak egyik megállóból a másikba kell utazgatnod.
Nagyon szeretnék visszamenni, de őszintén 2nap elég belőle. Nagyon sok minden mást úgy sem fogsz megnézni, mert nincs mit, persze ha egy őrületes legény- vagy leánybúcsút akarsz ott tartani, vagy hatalmas összegeket akarsz eljátszani ott, akkor valószínűleg kell még pár nap, de amúgy egy hétvége alatt megtapasztalhatsz mindent, ami Vegas :)
Másnap reggel elmentünk palacsintázni egyet az ottani barátommal, beszélgettünk arról milyen fura is hogy itt vagyok (mert ugye otthon Szolnokon találkoztunk először); én megint 10perces beszámolót tartottam arról, hogy milyen jó végre magyarul beszélni, és hogy jó érzés ismerős arcot látni, majd fél11-kor visszavitt Danielle apartmanjába. Ott meg akartam várni a lányokat, hogy visszajöjjenek és elköszönhessek tőlük mielőtt továbbállok. 1órával később ők is  megjöttek a reggelizésből, és hívtak volna hogy menjünk együtt valahová, de nekem addigra a Hoover gát volt betervezve. Na ez volt még olyan, amit minde filmben tátott szájjal bámultam, és már legalább 5éve hajtogattam magamnak hogy oda, nekem el kell jutnom, mese nincs! Egész közel van LV-hoz, csak 1órányira volt, de természetesen megint át kellett vágnom a hatalmas vegasi autópályákon. 6 sáv, mindenhol autók, kijáratok, amiket ha használni akarsz akkor át kell vágnod a besorolósávon. Egyszerűen csak őrület, de sosem gondoltam volna, hgoy ilyen magabiztosan fogok vezetni ott. Most már bátran fogom használni az ittenit is :)
A Hoover gátnál mindenkinek fizetnie kell a parkolásért $7-t, és utána lehet választani, hogy csak a gátat nézed meg,v agy bemész a látogató központba is. Igazából nem éri meg bemenni a központba, mert sok minden nem történik ott. Max amit megnéztem volna még, az egy erőmű-túra, ahol is megmutatják a belsejét is, de ha nem akarsz mérnöknek menni, vagy nem érdekelnek ezek a dolgok, akkor megintcsak kihagyható. Sajnos amikor én voltam, akkor pont nem tartottak túrákat, de kaptunk egy kisebb diavetítést a gát építéséről, meg energia-ellátásáról, működéséről. Izgalmas, és mindig elképeszt mi mindenre képes az ember! Óriási gátról van szó, azt hiszem 220méer magas, és pontosan Arizona és Nevada állam határán van. Majdnem 3órán keresztül sétálgattam rajta, mire is észbekaptam hogy már megint el leszek késve vendégségből :D De egyszerűen nem bírtam ott hagyni, az egyik oldalon elsétáltam Arizonába, majd a másik oldaon pedig vissza Nevadába.

Majd még el mentem a szemben levő hídra is, mert onnan meg az egész gátat lehetett szemügyre venni.
Eután a kisebb túra után megint autóba pattantam, és irány vissza St. George, Utah! Ahogy azt már említettem megint késésben voltam, mivel nem gondoltam hogy ennyi időt töltöttem ott, valamint kiment a fejemből, hogy most plusz 1órát kell hozzáadnom az ottani időhöz. Túl kicsi az agykapacitásom ahhoz, hogy megértsem végre, hogy csak azért mert egy ország, még simán lehet benne 5különböző időzóna :D
Szóval folyt. köv. innen, amikor is a természet csodáiról fogok nektek mesélni, megtartva ezzel az egyensúlyt, így az emberi elme felmagasztalása után :)